|
Almár György, eredeti nevén Fränkel György
(Budapest, 1895. március 2. – Budapest, 1974. január 16.) építészmérnök, lakberendező, festő, grafikus
Már kora gyermekkorából maradtak fenn festményei. Érettségi után bevonult, és tüzérként végigharcolta az I. világháborút. A budapesti Műegyetemen 1920-ban szerzett építészmérnöki diplomát. Ezután évekig Berlinben dolgozott, ahol festészeti tanulmányokat folytatott, majd egy építészeti irodában megismerkedett a modern, funkcionalista belsőépítészettel. 1923-ban hazatért, Ligeti Pál építészeti irodájában dolgozott, majd 1924-ben önálló irodát nyitott. Elsősorban kisebb lakások és családi házak tervezésével és berendezésével foglalkozott. Ugyanakkor aktív tagja volt a MENTOR könyvkereskedés körül csoportosuló modern képzőművészeti csoportnak és a KUT-nak. Jelentősek a harmincas években megjelent, a korszerű lakáskultúrával foglalkozó könyvei. Bútortervezés mellett többek között egyedülálló fali tapétaképek készítésével is foglalkozott.
A II. világháború után az Építéstudományi Intézetben, az Építésügyi Minisztériumban, majd a Lakótervben dolgozott. Szerkesztette az Építés Építészet c. folyóiratot. 1955-ben nyugdíjba ment, és ettől kezdve a festészetnek élt, a természetközeli tájképek és csendéletek után fokozatosan áttért az absztrakt képek alkotására. Képeit Angliában és Németországban is kiállították. Megalapította az Építők Műszaki Klubjában működő ’Művészetbarátok Körét”, és annak élete végéig elnöke volt. Képei azóta is számos kiállításon szerepeltek és megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galéria, a Miskolci Galéria, a Szombathelyi Képtár és több már galéria gyűjteményében. Legutóbbi jelentős kiállítása 2006-ban volt a Miskolci Galériában.
„Csodálatos belső világát tárta ki, de szemérmesen…Ezernél több képében olyan hagyatékot hagyott ránk, hogy az elmúlt évtizedek egyik igen jelentős alkotóját kell benne meglátnunk. Nem érdekelte a hírnév, elismerés, besorolás, egyedül azzal törődött, hogy kimondhassa igazát. Miben volt igaza? A színekkel kifejezhető humánumban. Tudott rajzolni, mindent el tudott mondani alakokba, arcokba, karakterekbe komponálva is, de még inkább érdekelte, hogy színeket öltve milyen a természet azon túl, ahogy számunkra megjelenik…”
Dr. Koczogh Ákos művészettörténész Almár György keszthelyi kiállítására írt megnyitójából (1984)
|
